A bambusz papírgyártás Kínában hosszú múltra tekint vissza. A bambuszszál morfológiája és kémiai összetétele különleges jellemzőkkel bír. Az átlagos szálhossz hosszú, a szálas sejtfal mikroszerkezete pedig különleges, a cellulóz fejlesztési teljesítményének erőssége jó, ami jó optikai tulajdonságokat ad a fehérített pépnek: nagy opacitás és fényszórási együttható. A bambusz nyersanyag lignintartalma (kb. 23-32%) magasabb, ami meghatározza a pép főzését magasabb lúggal és szulfiddal (szulfid általában 20-25%), közel a tűlevelűekhez; A nyersanyagok, a hemicellulóz és a szilícium tartalma magasabb, de a cellulóz mosó-, feketelúg-párologtató- és sűrítőberendezés-rendszer normál működése is nehézségeket okozott. Ennek ellenére a bambusz alapanyag nem jó alapanyag a papírgyártáshoz.
A jövőbeni bambusz közepes és nagyméretű vegyi cellulózgyár fehérítő rendszere alapvetően TCF vagy ECF fehérítési eljárást fog használni. Általánosságban elmondható, hogy a lignifikáció mélységével és a cellulóz oxigénmentesítésével, a TCF vagy ECF fehérítési technológia alkalmazásával kombinálva a különböző fehérítő szakaszok száma szerint a bambuszpép 88% ~ 90% ISO fehérségig fehéríthető.
A bambusz ECF és TCF fehérítés összehasonlítása
A bambusz magas lignintartalma miatt mély lignin- és oxigénmentesítési technológiával kell kombinálni az ECF-be és TCF-be jutó zagy Kappa értékének szabályozásához (ajánlott <10), az Eop továbbfejlesztett kétlépcsős ECF fehérítési szekvenciával, savval. előkezelés vagy Eop kétlépcsős TCF fehérítési szekvencia, amelyek mindegyike képes a szulfatált bambuszpép magas, 88%-os ISO fehérségi szintjére fehéríteni.
A bambusz különböző nyersanyagainak fehérítési teljesítménye nagymértékben változik, Kappa 11-16-ig, még kétlépcsős fehérítési ECF és TCF esetén is csak 79-85%-os fehérségi szintet érhet el a pép.
A TCF bambuszpéphez képest az ECF fehérített bambuszpépnek kisebb a fehérítési vesztesége és nagyobb a viszkozitása, ami általában meghaladja a 800 ml/g-ot. De még a továbbfejlesztett modern TCF fehérített bambuszpép viszkozitása is csak a 700 ml/g-ot érheti el. Az ECF és TCF fehérített cellulóz minősége vitathatatlan tény, de a cellulóz minőségének, a beruházási és üzemeltetési költségeknek, a bambuszpép ECF fehérítéssel vagy TCF fehérítéssel történő fehérítésének átfogó mérlegelése még nem zárult le. A különböző vállalati döntéshozók különböző folyamatokat alkalmaznak. De a jövőbeli fejlesztési trendből adódóan a bambuszpép ECF és a TCF fehérítés hosszú ideig együtt fog létezni.
Az ECF fehérítési technológia támogatói úgy vélik, hogy az ECF fehérített cellulóz jobb pépminőséggel rendelkezik, kevesebb vegyszert használ, magas a fehérítési hatékonyság, miközben a berendezés rendszere kiforrott és stabil működési teljesítményt nyújt. A TCF fehérítési technológia hívei azonban azzal érvelnek, hogy a TCF fehérítési technológia előnye, hogy kevesebb szennyvizet bocsát ki a fehérítő üzemből, alacsony a berendezés korróziógátló követelménye és alacsony a beruházás. A szulfátbambuszpép TCF klórmentes fehérítő gyártósora félig zárt fehérítőrendszert alkalmaz, a fehérítő üzem szennyvíz kibocsátása 5-10 m3/t cellulóz szabályozható. A (PO) szekció szennyvize az oxigénes lignifikációs szakaszba kerül felhasználásra, az O szakasz szennyvize pedig a szitamosó szakaszba kerül felhasználásra, és végül lúgos hasznosításba kerül. A Q szakasz savas szennyvize a külső szennyvíztisztító rendszerbe kerül. A klór nélküli fehérítésnek köszönhetően a vegyszerek nem korrozívak, a fehérítő berendezésben nem kell titánt és speciális rozsdamentes acélt használni, hagyományos rozsdamentes acél használható, így a beruházási költség alacsony. A TCF cellulóz gyártósorhoz képest az ECF cellulóz gyártósor beruházási költségei 20-25%-kal magasabbak, a cellulóz gyártósor beruházása szintén 10-15%-kal magasabb, a vegyszer-visszanyerő rendszerbe történő beruházás is nagyobb, és a művelet bonyolultabb.
Röviden, a bambuszpép TCF és ECF fehérítéssel 88–90 %-os, teljesen fehérített bambuszpép gyártása megvalósítható. A cellulózkészítést mélységi lignifikációs technológiában kell alkalmazni, fehérítés előtt oxigénes lignifikációt, a pép fehérítő rendszerbe történő szabályozását Kappa érték, fehérítést fehérítési eljárással három vagy négy fehérítési szekvenciával. A bambuszpép javasolt ECF fehérítési sorrendje: OD(EOP)D(PO), OD(EOP)DP; Az L-ECF fehérítési szekvencia OD(EOP)Q(PO); A TCF fehérítési szekvencia: Eop(ZQ)(PO)(PO), O(ZQ)(PO)(ZQ)(PO). Mivel a kémiai összetétel (különösen a lignintartalom) és a rostok morfológiája nagymértékben eltér a különböző bambuszfajták között, szisztematikus vizsgálatot kell végezni a különböző bambuszfajták pépesedési és papírgyártási teljesítményéről az üzem építése előtt, hogy útmutatást adjon az ésszerű fejlődéshez. feldolgozási útvonalak és feltételek.
Feladás időpontja: 2024. szeptember 14
