A bambuszpapír gyártása Kínában hosszú múltra tekint vissza. A bambuszrostok morfológiája és kémiai összetétele különleges tulajdonságokkal rendelkezik. Az átlagos rosthossz hosszú, a rostsejtfal mikroszerkezete pedig különleges, ami jó szilárdságú és jó pépfejlesztési teljesítményt biztosít a fehérített pépnek, ami jó optikai tulajdonságokat kölcsönöz: magas opacitást és fényszórási együtthatót. A bambusz alapanyag lignintartalma (körülbelül 23% és 32% között) magasabb, ami meghatározza a pép főzését magasabb lúg- és szulfidtartalommal (szulfidtartalom általában 20% és 25% között), közel áll a tűlevelű fáéhoz; a nyersanyagok hemicellulóz- és szilíciumtartalma magasabb, de a pépmosás, a feketelúg bepárlása és a sűrítőberendezések rendszerének normál működése némi nehézséget okozott. Mindazonáltal a bambusz alapanyag nem jó alapanyag a papírgyártáshoz.
A jövőbeli közepes és nagyméretű bambusz cellulózgyári fehérítőrendszerek alapvetően TCF vagy ECF fehérítő eljárást fognak alkalmazni. Általánosságban elmondható, hogy a cellulóz előállításához használt TCF vagy ECF fehérítő technológia alkalmazásával, a delignifikáció mélységével és az oxigénes delignifikációval kombinálva, a különböző fehérítő szakaszok számától függően a bambuszcellulóz 88% ~ 90%-os ISO fehérségre fehéríthető.
A bambusz ECF és TCF fehérítés összehasonlítása
A bambusz magas lignintartalma miatt mély delignifikációs és oxigénes delignifikációs technológiákkal kell kombinálni az ECF-be és TCF-be belépő zagy Kappa-értékének szabályozására (ajánlott <10), Eop fokozott kétlépcsős ECF fehérítő szekvenciát, savas előkezelést vagy Eop kétlépcsős TCF fehérítő szekvenciát alkalmazva, amelyek mindegyike képes a szulfatált bambuszpépet 88%-os ISO fehérségi szintre fehéríteni.
A bambusz különböző nyersanyagainak fehérítési teljesítménye nagymértékben változik, a kappa-érték 11-16 körüli érték, még kétlépcsős ECF és TCF fehérítéssel is a pép csak 79–85%-os fehérségi szintet érhet el.
A TCF bambuszpéphez képest az ECF fehérített bambuszpép kisebb fehérítési veszteséggel és magasabb viszkozitással rendelkezik, amely általában elérheti a 800 ml/g-ot. De még a továbbfejlesztett modern TCF fehérített bambuszpép esetében is a viszkozitás csak elérheti a 700 ml/g-ot. Az ECF és a TCF fehérített pép minősége vitathatatlan tény, de a pép minőségének, a beruházási és üzemeltetési költségeknek az ECF vagy TCF fehérítéssel történő bambuszpép fehérítésének átfogó mérlegelése még nem zárult le. A különböző vállalati döntéshozók különböző eljárásokat alkalmaznak. De a jövőbeli fejlesztési trendek szerint a bambuszpép ECF és TCF fehérítése még sokáig együtt fog létezni.
Az ECF fehérítési technológia támogatói úgy vélik, hogy az ECF fehérített pép jobb minőségű pépet eredményez, kevesebb vegyszert használ, magas fehérítési hatékonysággal működik, miközben a berendezésrendszer kiforrott és stabil működési teljesítményt nyújt. A TCF fehérítési technológia hívei azonban azzal érvelnek, hogy a TCF fehérítési technológia előnyei közé tartozik a fehérítőüzemből származó kevesebb szennyvízkibocsátás, a berendezésekkel szembeni alacsony korrózióvédelmi követelmények és az alacsony beruházási költség. A szulfátos bambuszpépből készült TCF klórmentes fehérítő gyártósor félig zárt fehérítő rendszert alkalmaz, a fehérítőüzem szennyvízkibocsátása 5-10 m3/t pép értékre szabályozható. A (PO) szakaszból származó szennyvíz az oxigénes delignifikációs szakaszba kerül felhasználásra, az O szakaszból származó szennyvíz pedig a szitamosó szakaszba kerül felhasználásra, majd végül lúgos visszanyerésre kerül. A Q szakaszból származó savas szennyvíz külső szennyvíztisztító rendszerbe jut. A klór nélküli fehérítésnek köszönhetően a vegyszerek nem korrozívak, a fehérítőberendezéshez nem kell titánt és speciális rozsdamentes acélt használni, a hagyományos rozsdamentes acél is használható, így a beruházási költség alacsony. A TCF cellulózgyártó sorhoz képest az ECF cellulózgyártó sor beruházási költségei 20-25%-kal magasabbak, a cellulózgyártó sor beruházási költségei pedig szintén 10-15%-kal magasabbak, a kémiai visszanyerő rendszerbe történő beruházás is nagyobb, és a működés összetettebb.
Röviden, a bambuszpép TCF és ECF fehérítésével 88%-90%-os fehérségű, teljesen fehérített bambuszpép állítható elő. A pépesítéshez mélyreható delignifikációs technológiát kell alkalmazni, a fehérítés előtt oxigénes delignifikációt, a fehérítőrendszerbe kerülő pép kappa-értékének szabályozását, valamint három vagy négy fehérítő szekvenciával történő fehérítést. A bambuszpép javasolt ECF fehérítési sorrendje: OD(EOP)D(PO), OD(EOP)DP; az L-ECF fehérítési sorrend: OD(EOP)Q(PO); a TCF fehérítési sorrend: Eop(ZQ)(PO)(PO), O(ZQ)(PO)(ZQ)(PO). Mivel a kémiai összetétel (különösen a lignintartalom) és a rostmorfológia a bambusz különböző fajtái között nagymértékben változik, az üzem megépítése előtt szisztematikus vizsgálatot kell végezni a különböző bambuszfajták pépesítési és papírgyártási teljesítményéről, hogy iránymutatást lehessen adni a megfelelő eljárási útvonalak és feltételek kidolgozásához.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 14.
