A papíriparban a rostmorfológia az egyik kulcsfontosságú tényező, amely meghatározza a cellulóz tulajdonságait és a végső papírminőséget. A rostmorfológia magában foglalja a rostok átlagos hosszát, a rostsejtfal vastagságának és a sejtátmérőnek arányát (ezt fal-üreg aránynak nevezik), valamint a nem rostos heterociták és rostkötegek mennyiségét a cellulózban. Ezek a tényezők kölcsönhatásban állnak egymással, és együttesen befolyásolják a cellulóz kötésszilárdságát, a szárítási hatékonyságot, a másolási teljesítményt, valamint a papír szilárdságát, szívósságát és általános minőségét.
1) Átlagos szálhossz
A rostok átlagos hossza a cellulóz minőségének egyik fontos mutatója. A hosszabb rostok hosszabb hálózatos láncokat alkotnak a cellulózban, ami segít javítani a papír kötésszilárdságát és szakító tulajdonságait. Amikor a rostok átlagos hossza növekszik, a rostok közötti összefonódó pontok száma is megnő, ami lehetővé teszi a papír számára, hogy jobban eloszlassa a feszültséget külső erők hatására, ezáltal javítva a papír szilárdságát és szívósságát. Ezért a hosszabb átlagos hosszúságú rostok, például a lucfenyő tűlevelű cellulóz vagy a pamut- és lencellulóz használata nagyobb szilárdságot és jobb szívósságot eredményezhet a papírban, ezek a papírok alkalmasabbak olyan alkalmazásokhoz, ahol magasabb fizikai tulajdonságokra van szükség, például csomagolóanyagokhoz, nyomdapapírhoz stb.
2) A rostsejtfal vastagságának és a sejtüreg átmérőjének aránya (fal-üreg arány)
A fal-üreg arány egy másik fontos tényező, amely befolyásolja a cellulóz tulajdonságait. Az alacsonyabb fal-üreg arány azt jelenti, hogy a rostcellák fala viszonylag vékony, és a cellaüreg nagyobb, így a cellák a cellulóz- és papírgyártási folyamat során könnyebben felszívják a vizet és lágyulnak, ami elősegíti a szálak finomodását, diszpergálódását és összefonódását. Ugyanakkor a vékony falú szálak jobb rugalmasságot és hajtogathatóságot biztosítanak a papír formázása során, így a papír alkalmasabb az összetett feldolgozási és formázási folyamatokra. Ezzel szemben a magas fal-üreg arányú szálak túlzottan kemény, törékeny papírt eredményezhetnek, ami nem kedvez a későbbi feldolgozásnak és felhasználásnak.
3) Nem rostos heterociták és rostkötegek tartalma
A pépben található nemrostos sejtek és rostkötegek negatívan befolyásolják a papír minőségét. Ezek a szennyeződések nemcsak a pép tisztaságát és egyenletességét csökkentik, hanem a papírgyártási folyamat során csomókat és hibákat is képeznek, ami befolyásolja a papír simaságát és szilárdságát. A nemrostos heterociták a nyersanyagban található nemrostos összetevőkből, például kéregből, gyantából és gumikból származhatnak, míg a rostkötegek olyan rostaggregátumok, amelyek a nyersanyag előkészítési folyamat során történő elégtelen disszociációjának eredményeként képződnek. Ezért ezeket a szennyeződéseket a lehető legnagyobb mértékben el kell távolítani a pépesítési folyamat során a pép minőségének és a papírhozam javítása érdekében.
Közzététel ideje: 2024. szeptember 28.
